A második nap igazi selyemutas hangulatban telik: Szamarkand kék kupolái mögött hagyva a várost elindulunk a sivatag és a hegyek irányába, hogy elérjük a Nurata-hegység vidékét és az Aydarkul-tó partján fekvő jurta tábort. Az út során fokozatosan változik a táj: a monumentális timurida építészetet lassan felváltják a kopárabb dombok, erődmaradványok és a végtelen horizont. Első megállónk Nurata környéke, ahol Nagy Sándor legendás erődjének romjai őrzik az ókori múlt emlékét. A történelem és a sivatagi csend különös kontrasztja már itt megalapozza a nap hangulatát. Innen továbbhaladva a táj egyre nyitottabbá válik, míg végül feltűnik az Aydarkul víztározó csillogó felszíne – meglepő oázis a száraz vidék közepén. A tóparton piknik vár: egyszerű, helyi ízek, friss levegő és nyugalom. A délután során lehetőség nyílik tevegelésre is, ami nemcsak program, hanem élmény – lassú, ringó mozgás a homok és a fűcsomók között, ahogyan évszázadokon át tették a karavánok. Estére megérkezünk a jurta táborba. A kétszemélyes jurták egyszerre autentikusak és kényelmesek, a környezet pedig teljesen kiszakít a városi ritmusból. A napot közös vacsora zárja aperitiffel, majd tábortűz melletti folklór program következik: tradicionális dallamok, ének és a sivatagi éjszaka csendje. A csillagos égbolt alatt ülve könnyű megérteni, miért volt ez a vidék évszázadokon át a Selyemút egyik legkülönlegesebb állomása.